Fényezve, vagy táplálva?

Ezt kérdezte ma reggel a Télapó AnyaGazditól.

Ma reggel ugyanis a szokásostól eltérően AnyaGazdival tettem meg a napi első sétámat. A séta csak nekem volt séta, mert AnyaGazdi szinte folyamatosan repült mögöttem a pórázvégen. Pedig nem is siettem, csak néha ügettem kicsit, vagy épp ugrándoztam örömömben, hogy milyen szép tavaszi nap van.

Aki ismeri a Tisza-partot, az tudja, hogy a Rózsakert és a park vége kötött cirka 150-200 m a távolság. Ez csak azért érdekes, mert a Rózsakertnél töketlenkedett velem AnyaGazdi, mikor meglátta, hogy a híd lábánál jön a Télapó. :) Egy nagyon idős bácsi volt, olyan nagy bottal, hogy magasabb volt a bot még nála is. Így közelített felénk, de mondtam AnyaGazdinak, ne féljen, majd én megvédem, ha baj lesz. Ahogy szembetalálkoztunk a bácsival, én rögtön láttam, hogy nincs félnivalónk, mert nagyon jóságos arca volt. Csak annyit kérdezett AnyaGazditól, hogy "Fényezve, vagy táplálva van ez a kutya? Mert olyan gyönyörű csillogó szőre van, hogy már a hídtól fénylett a bundája." Válaszolni akartam, hogy naná, hogy a jó kaja, meg világít a bogyómban az ötszázas halogén izzó is, mert olyan okos vagyok, de AnyaGazdi megelőzött, és szerényen csak annyit mondott, hogy bizony jó kajákat kapok.

Hát kedves Bóné dokim, üzenem Neked, hogy köszi a kaját, amit Gazdiéknak adsz, és tényleg igaz, amit mondani szoktál, mikor meglátsz engem, hogy világbajnok kutya leszek attól a kajától. De nem gondoltam, hogy már 8 hónaposan így lesz. :)

Emberek, mi jöhet még ezután? :)