Erről találtok információt itt és itt.
Mondhatnám, hogy jó buli volt, de nem. Azaz inkább azt mondom, nem volt különleges nap. Talán azért mert Gazdiékkal minden nap buli?
Annyi minden történt velem ebben az egy évben. Emlékeztek még?
Az első napom Gazdiékkal:
A hazaút az új életem felé
Hazaérkezés
A kertben
Az ágyam. Gazdiék ekkor még azt hitték, hogy majd itt alszom.
A párnám. Ma már csak a fejem fér rá.
Ezek a fotók már a szülinapomon készültek vasárnap.
Annyi minden történt velem ez alatt az egy év alatt, de hiszen tudjátok Ti is. Igazán jó a Gazdiékkal élni, nem cserélném el őket. Igaz néha kicsit idegbetegek, vagy türelmetlenek velem, de hát kinek nincsenek rosszabb napjai, nem igaz? Elnézem nekik, mert nagyon szeretnek engem és igazán jól gondoskodnak rólam. Egyet azért megfogadhattak volna a szülinapomon: megígérhetnék, hogy újra visznek engem Andihoz a kutyaoviba, mert oda nagyon szeretek járni és már régen voltunk. Lehet, hogy már nem is oviba kellene járnom, hanem mehetnék a kezdő engedelmesek közé. AnyaGazdi megígérte, hogy miután vége van a sulinak már, újra eljár majd velem. Hát nagyon kíváncsi leszek rá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése