2015. augusztus 11., kedd

Makk egészséges vagyok



Mielőtt elutaztunk Zalába AnyaGazdi észrevette, hogy a pofimon foltokban hullik a kutyabunda mindkét oldalon. Valahogy így:



Persze rögtön beindult a paragyár. Olvasta a netet veszett mód, hogy mi a pics@ lehet ez. Közben forró dróton volt "Nagyapámmal", mert először ételallergiára gyanakodott. Hívta a Dokimat, aki pechemre épp szabin volt valamerre. Nem is tudom, hogy tudott egyszerre ennyi mindent csinálni. Aztán azt mondta ApaGazdinak, hogy ő márpedig nem megy sehova addig, amíg nem lát engem egy orvos, hogy mi a francnyavalya bajom van. 

Szerencsére a Pótdokim elérhető volt, és megnézett. Ránézésre megmondta mi a bajom. Allergiás bőrgyulladás. Állítólag az ilyen nagy testű kutyáknál ez gyakorta előfordulhat. Adott rá spray-t amivel kétszer kellett fújni naponta a pofikámat. Na így indultunk el Zalába. Azt tudjátok, hogy nagyon jó volt a zalai pihenés. Azt hittem ezzel vége is a dokijárásnak, de neeeeeeeeeem.

Ahogy hazajöttünk Zalából, az első utunk a Dokimhoz vezetett, de még felcuccolva, bepakolva. Más normális ember hazamegy, kipakol, pisszent egy hideg sört, hátradől a kerti székben. De az én Gazdijaim ezek szerint kicsit kakukkos órák. Szóval a Dokihoz mentünk. Ekkor már alig látszott valami a pofámon, olyan szépen rendbe jött, így AnyaGazdi megmutatta a kompromittáló fotókat rólam a Dokinak, amiket akkor készített, mikor még szőrhullásos voltam. A Doki rögtön tudta mi a bajom. Allergiás bőrgyulladás. Kaptam egy szurit, és abba kellett hagyni a spray-t, ami két hétig fejt ki hatást, utána már nem. Kiderült, hogy valószínűleg a por miatt van, mert a kertben aknákat ástam a poros földbe és abban hempergettem mindig a pofámat.
Na, ekkor már lenyugodtak Gazdiék mindketten, hazamentünk végre, és megittak két üveg meggybort ez egészségemre Peti szomszédékkal. 


Azóta már a múltté a probléma, a bundám ugyanolyan fényes és egészséges, mint egyébként mindig. ApaGazdi a kert szabadon lévő földes részét pedig kirakta bontott téglával. Így ugyan egy jó szórakozásomtól, az örökös ásástól megfosztott, de legalább ők nyugodtak miattam. Mert ugye a nyugodt Gazdi aranyat ér.


Nincsenek megjegyzések: