.jpg)
Ugye, hogy nem? Na! Nem is értem, hogy AnyaGazdi min tudott kiakadni annyira. Nem csináltam semmi kivetnivalót, csupán csak unalmamban kicsit megcakkoztam az ágynemű szélét. Utána meg megbontottam az előszobában két helyen a tapétát. Nem nagy ügy.
Mindenesetre Gazdiék úgy kiakadtak ezen, hogy még tockost sem kaptam, azt is elfelejtettek adni, csak fújjogtak, meg rosszkutyáztak.
Na aztán meglepetés ért. De még milyen szenzációs! Képzeljétek el, hogy eljött hozzám ANDI a kutya-ovónénim az egyik este! Annyira megörültem neki, hogy az csak na! Percekig ugrándoztam rá. Nagyon rég találkoztunk már, és olyan jó volt hallani megint a hangját, meg ugrálni rá.
No de kiderült hamarosan, hogy bár Gazdiék azért hívták Andit, hogy megbeszéljék, hogy mi történt velem, hogy rágcsálok, mikor ezt akkor sem tettem, mikor nőttek a fogaim. Végül azonban ők részesültek terápiában, nem én.
Hát persze, hogy kiderült, hogy minden Gazdiék hibája. Minden. Nem tehetek arról, hogy rágcsálok. Hiszen unatkozom itt a nagy házak között. A kertben sokkal, de sokkal jobb volt nekem, mert ott egész nap tudtam játszani. De itt a nagy házban csak unatkozom, ApaGazdi bármilyen sokszor sétál velem hosszasan. Oviban is rég voltunk, mert az idő is rossz, meg AnyaGazdi mostanában sokat dolgozik éspervagy utazik.
Száz szónak is egy a vége, jól jöttem ki a dologból, Andinak sikerült Gazdiékra tolni a felelősséget. És meg kaptam egy csomó új rágni való játékot is. Meg a kertből behozták az ottani ágyamat és a híres piros párnámat Gazdiék, hogy teljesen biztonságban érezzem a nagy házban is magam.
Na, ki tudja ezt utánam csinálni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése