Családi őszölés

Minden család életében kitüntetett időszak, mikor együtt mehetnek pihenni, mókázni. Általában ezt hívjuk nyaralásnak, kivéve, ha ez ősszel történik, mert akkor ez őszölés. Gazdiék ebből a szempontból (is) nagyon jó gazdik, mert engem tényleg mindenhova visznek magukkal, rengeteget autózunk. Most pedig együtt mentünk első közös pihenésünkre. Egyébként nem is tudom, ők mit akartak kipihenni, csak remélem, hogy nem engem. Rám, mindenesetre igazán rám fért már a pihenés. Zalában voltunk, ahol Gazdiék rendszeresen pihenni szoktak.

A legjobb az volt az egészben, hogy nulla-huszonnégyben mindkettőjükkel együtt lehettem.

Gyakoroltuk a városi sétát Keszthelyen a gesztenye fesztiválon és Szigligeten a süllő fesztiválon, meg kinn a mólón is.

Sőt gyakoroltuk szorgalmi feladatként az országúti sétát is (remélem Andi majd értékeli, milyen szorgos voltam).

Igazán keleti kényelem volt a panzió is.

Itt éppen útvonaltervet segítek készíteni ApaGazdinak:

Sajnos néha becsúszott egy-két malőr, nem mindig sikerült szót fogadnom. Ha hiszitek, ha nem, ilyenkor képesek voltak megbüntetni, és beparancsoltak a sarokba. 

ApaGazdi itt éppen fegyelmezni próbál:

És az eredmény:

És ezek az esetek semmik voltak ahhoz képest, ami ekkor történt:

Mondanom sem kell, hogy ez rajtam kívülálló okok miatt történt. Amikor AnyaGazdi meglátta, hogy felrobbant a sebességváltó, csak annyit mondott: "Bunkó vagy Özil." Ez nem tudom pontosan mit jelent, de gondolom, nem dicséret volt, mert nem mosolygott közben. Mindenesetre ennyivel megúsztam a balhét, mert megegyeztek abban ApaGazdival, hogy ők a hibásak a történtekben, mert nem lett volna szabad magamra hagyniuk a kocsiban, amikor nem alvásidőm van. 

Pedig legjobban az utazásokat szerettem. Ezért:

A legjobb az volt az egész utazásban, hogy hazafelé jövet meglátogattuk "Nagypapit". Így örültünk egymásnak:

Aztán kijött hozzám egy igazi nagy kutyus, Connan. Gyönyörű kutyus. És nagyon okos. Én is ilyen kutyus szeretnék lenni. Nézzétek miket tud:

Remélem egyszer én is ilyen ügyes leszek. Nagyon jókat játszottunk Connan-nal:

Annyit rohangáltunk, hogy annak a roncs autónak nekiszaladtam, és ApaGazdi azt mondta, hogy megsérültem. De én észre sem vettem.

Aztán egy másik kutyus is kijöhetett játszani, Barbara. Azaz csak én hittem, hogy játszani akar. De ő más véleményen volt. Ha nincs ott ApaGazdi és Nagypapi, hát bizony nagy baj lett volna. Barbara ugyanis egy az egyben rám támadt. Nagyon megijedtem, csak ApaGazdi lábánál a falhoz lapultam. Szerencsére ApaGazdi felkapott, Nagypapi pedig naggggggyon komolyan megfegyelmezte Barbarát, azért mert meg mert engem támadni. Hát azt egy kutyusnak sem kívánom amit ő kapott. AnyaGazdi csak állt tátott szájjal, szerintem sokkot kapott attól amit látott. ApaGazdi bemenekített engem gyorsan a kocsiba, onnan pislogtam ki, amíg Barbarát beparancsolták a kerítés mögé. Sajnos ez a Connan-nal való játékom végét is jelentette, mert ezután nemsokára már indultunk hazafelé. Nagypapi azt mondta, hogy koromhoz képest nagy kutyus vagyok, és felnőtt koromra nagyon nagy és szép leszek, már látszik rajtam. Nemhiába, jó kajákat kapok Gazdiéktól. 

Szóval jól sikerült az őszölésünk, ami egyben az első családi kirándulásunk is volt. Már alig várom, hogy menjünk telelni is.