AnyaGazdi egészségmániája már kezd beteges lenni. Hülyén hangzik, mi? Most kitalálta, hogy mivel jön a rossz idő, nem tud futkározni majd a szabadban, így kell neki egy futópad. Ahelyett, hogy a futkározással töltött időben is inkább velem játszana. Ki is nézett magának egy futópadot. Vasárnap elmentünk érte. Tök jó volt, mert messzire autóztunk, és én egész nap a közvetlen közelükbe lehettem Gazdiéknak. Bár berendezték nekem elég otthonosan a hátsó ülést, én nem vagyok hajlandó ott utazni. Nem értik meg egyszerűen, hogy a hátsó ülés túl messze van tőlük. Úgy nem tudok hozzájuk érni. Így az első ülésen utazok én is. vagy AnyaGazdi lábánál összekuporodva, ami valljuk meg nem túl kényelmes, mert már elég nagy vagyok, vagy pedig egészen egyszerűen rámászok AnyaGazdira és az ölében, nyakában kuporgok. Valahogy így:
Az utazás tényleg hosszú volt, mert reggel indultunk és későn délután értünk haza. De én nagyon jó kutyuska voltam egész nap. Nem rendetlenkedtem a kocsiban, nem rágtam meg semmit, nem pisiltem be. Hogy is tettem volna rossz dolgokat, mikor annyira örültem neki, hogy végre egész nap testközelben lehettem mindkettőjükkel és EGYSZERRE.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése