Kirándulni vittem a nőt

Ma reggel nagy sürgés-forgásra ébredtem, Gazdiék jöttek-mentek, pakolásztak. Tudtam, hogy menni fogunk valahova, azaz, hogy ők biztosan mennek valahova. Csak azon izgultam, hogy én itthon nem maradjak. Ebből a szempontból valahogy Maja nem nagyon érdekelt, hogy ő jön vagy marad. Tegnap este már újra futkározhattunk együtt, sőt ma reggel is reggeli előtt, így úgy gondoltam, hogy ha ő esetleg itthon marad, akkor is tud már egyedül futkározni a kertben - nagy baj nem lehet.

Na, de mindannyian becuccoltunk a kocsiba és elindultunk. Én a helyemen, Maja pedig elöl, AnyaGazdi ölében utazott, hogy nehogy bepisiljen. Ha mellettem utazott volna, tuti mindent összepisált volna nekem, de így kétszer is mikor fészkelődött megálltunk és leeresztette a felesleget a kis nő az úton. Szóval baleset nélkül megúsztuk az utat. Így is össze tudtunk bújni, sőt gyakorlatilag mind a négyen elöl utaztunk, mert én a két első ülés között Gazdiék közé fúródtam amennyire csak tudtam. Ahogy egyébként is szoktam.

Útközben mindenféle érdekes látnivalót mutattam volna Majának, például a Balatont, a viaduktot, meg mindenféle jó helyet, ahol én már jártam Gazdiékkal. De ez a kis nő csak durmolt...

Amikor megérkeztünk több időbe telt a mi cuccainkat felhordani a panzióba, mint Gazdiékét. Aztán persze a panzióban fenn játszotta  volna a bogyóját Maja, de ApaGazdi helyre tette. Én tudtam, hogy Gazdiék rögtön elmennek majd sütizni a kedvenc helyükre és addig én maradok a lakosztály előterében és tv-t nézek. Maja ezt még nem tudta, mármint, hogy mindig ez a program. De azt szerintem álmaiban sem gondolta volna, hogy addig ő a fürdőszobába lesz bezárva. Gazdiék úgy gondolták, nehogy valami baj legyen, míg nincsenek velünk. Pedig nem lenne semmi baj, mert már nem olyan rendetlenkedős izgága a viszony köztünk Majával. Többnyire nyugodtan elvagyunk. Persze ő imádja rágni a pofámat, amit én többnyire hagyok neki, de ettől eltekintve nem őrjöngünk már úgy, mint az első napokban.

Szóval amilyen ügyes volt Maja az úton, és amíg Gazdiék itt hagytak minket a panzióban a sütizés idejére, azóta lazán bepisál, két lépés közt leguggol és nyomja. Még szerencse, hogy itt mindenhol járólap van és Gazdiék kértek mindenféle tisztítóeszközt a kármentesítésre. 

De mindent összevetve jól vagyunk, pihenünk, tévézünk, alszunk, élvezzük, hogy Gazdiék ugrálnak körülöttünk.