Ez következik most.
Persze nem panaszkodni akarok, de csodás volt a mai nap. Kora délutánig őrületes sürgés-forgás volt nálunk, kisebb és nagyobb gyerekek jöttek, és mind játszottak, fociztak is velem. Még Kanadából is csodámra jártak, nem csak kicsik, de délután felnőttek is. Imádni való állapot, hogy ennyien imádnak engem. És a legjobb az egészben, hogy semmit nem kell tennem érte.
Biztosan kitaláltátok, hogy a fekete a szék az enyém, a lila AnyaGazdié. Hiába no, Ő sem tud nekem ellenállni. Pedig csak szólnia kellene, és átmennék a saját székembe.
Mikor elment a vendégsereg, egy másik családi buliba, ApaGazdival kidőltük (ő 24 órázott előtte), és nagyon jót szunyáltunk már délután. Ettől függetlenül ma sem lesz gond velem, már ami az alvást illeti.
Így aludtam délután (már a saját székemben). Még a Mamiról is álmodtam.
Apropó Mami: minden tesóm talált magának családot, nagyok vagytok kutyások! Örülök Nektek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése