Azt már szinte megszokták Gazdiék, hogy az ismerőseik úgy köszönnek nekik mostanában: "Szia, Özil hogy van?" (hiába, no, népszerűséget hozok Nekik), de tegnap AnyaGazdi a Facebook-on Ausztriából kapott üzenetet, hogy olvassák ott is a blogomat. Ráadásul olyan Gazdi olvas, akihez Hugi került. Jól kampányoltam érte itt. Sheeba lett a Hugi neve, és mondhatom, ő olyan gyönyörű kislányban, mint én fiúban. Kaptunk képeket is Róla, és AnyaGazdi odáig volt az örömtől, hogy tarthatja valakivel a kapcsolatot a "családból", és megoszthatja majd a tapasztalatokat, élményeket.
Itt van Sheena
Ez pedig én vagyok
Élményt azt szereztem Neki ma reggelre is, mikor szétrágtam a tabletje töltőjét, mire ApaGazdi hazaért. No de tehetek én róla? Minek hagynak egyedül egy fél órára? Pedig, ha tudnák, hogy mennyit kellett dolgoznom vele, mire lerántottam kosarat és kicsomagoltam a dobozából a töltőt. Arról nem is beszélve, hogy szinte lekopott a fogam, mire a töltő végét lerágtam a madzagról. Nem kis meló volt. Inkább dicséret járna érte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése